A vízkezelési eljárás kiválasztásakor a műszaki, gazdasági, környezeti és gazdálkodási tényezők átfogó figyelembevétele szükséges a stabil tisztítási eredmény és a fenntartható működés érdekében. Az alábbiakban szisztematikus áttekintést adunk az alapvető kiválasztási elvekről:
A kiválasztási alapelvek
Kibocsátási megfelelőségi elv: A tisztítási folyamatnak biztosítania kell, hogy a szennyvíz minősége megfeleljen az országos vagy helyi kibocsátási szabványoknak, és megfeleljen a befogadó víztest környezeti funkcionális követelményeinek. Ez a folyamat kiválasztásának elsődleges előfeltétele.
Technológiai megbízhatóság és érettség: A gyakorlatban bevált, kiforrott folyamatok előtérbe helyezése biztosítja a rendszer stabil működését és a sokkterhelésekkel szembeni erős ellenállást, elkerülve a kiforratlan technológia miatti kezelési hibákat. Az új technológiák esetében ezek megvalósíthatóságát kisméretű-vagy kísérleti-próbákkal kell ellenőrizni.
Gazdasági racionalitás: Átfogóan vegye figyelembe az építési beruházást, a működési költségeket (energiafogyasztás, vegyszerek, munkaerő), a karbantartási költségeket és az életciklus költségeit. A kezelési követelmények teljesítésének előfeltétele mellett válassza ki a legköltséghatékonyabb-megoldást. Az energiatakarékosság és a fogyasztás csökkentése kulcsfontosságú szempont.
Alkalmazkodás a helyi körülményekhez: A technológiát a helyi viszonyokhoz kell igazítani:
Vízminőségi és -mennyiségi jellemzők: Az ipari szennyvíz összetett összetevőket tartalmaz, és külön kezelést igényel; a háztartási szennyvíz jó biológiai lebonthatósággal rendelkezik, és alkalmas biológiai módszerekre.
Klímaviszonyok: Hideg régiókban olyan folyamatokat kell választani, amelyek alacsony hőmérsékleten is stabilan működnek (pl. MBBR, biológiai szűrők).
Föld erőforrások: A korlátozott területtel rendelkező területeken kis helyigényű folyamatokat kell kiválasztani (pl. MBR, integrált berendezések).
Vezetési szint: Ha a személyzet korlátozott technikai képességekkel rendelkezik, könnyen kezelhető és nagymértékben automatizált rendszereket kell választani.
Erőforrás-visszanyerés és fenntartható fejlődés: Az erőforrás-visszanyerési potenciállal rendelkező folyamatokat előnyben kell részesíteni, mint például az iszap anaerob lebontása biogáz előállítására, a visszanyert víz újrafelhasználása tereprendezéshez vagy ipari hűtéshez, valamint a nagy-sótartalmú szennyvíz elpárologtatása és kristályosítása a só visszanyerése érdekében, a szennyezőanyag-visszanyerés és az újrahasznosítás elérése érdekében.
Könnyű kezelhetőség és kezelés: A folyamatnak kompaktnak, egyszerűen kezelhetőnek és könnyen karbantarthatónak kell lennie, csökkentve a speciális műszaki személyzettől való függést, és csökkentve a kezelési nehézségeket és a hibakockázatot.
Kezelési és kezelési kényelem: A folyamatnak kompaktnak, egyszerűen kezelhetőnek és könnyen karbantarthatónak kell lennie, csökkentve a speciális műszaki személyzettől való függést, és csökkentve a kezelési nehézségeket és a hibakockázatot. A másodlagos szennyezés elkerülése érdekében a zaj- és szagkibocsátást ellenőrizni kell a kezelési folyamat során, és az olyan melléktermékeket, mint az iszap és a szűrések megfelelően ártalmatlanítani kell az új környezeti problémák megelőzése érdekében.